I. A kutatóhely fő feladatai a beszámolási évben

Az intézet a talajtan-agrokémia-talajbiológia-agroökológia szakterület központi kutatási intézménye, elismert hazai és nemzetközi tudományos központja. Az intézet elsősorban a szakterület korszerű, magas színvonalú, a hazai elvárásokat kielégítő és a nemzetközi fejlődés trendjeinek is megfelelő alapkutatásokért felelős, de jelentős – számos esetben meghatározó – szerepet játszik a tudományterület alkalmazott kutatásaiban, fejlesztési tevékenységében, különböző szintű oktatásában, szakmai és tudományos továbbképzésében, s egyre jelentősebb és sokoldalúbb feladatokat kap és vállal a szakterület nemzetközi tevékenységében.

Az intézet kutatási célkitűzései a fenntartható mezőgazdasági fejlődés alábbi talajtani-agrokémiai-talajbiológiai alapjait érintik:

– A termőhelyi adottságok és a termeszteni kívánt növények termőhelyi igényeinek eddiginél jobb összehangolása, a növénytáplálás összefüggéseinek vizsgálata, a növény igényeihez, tápanyagfelvételi dinamikájához, a termőhely időjárási és talajviszonyaihoz igazodó, ésszerű és gazdaságos tápanyagellátási rendszer általánossá tétele, amely a káros környezeti mellékhatásokat megelőzi, illetve minimálisra mérsékli.

– A talaj felszínére jutó víz talajba szivárgásának és talajban történő hasznos tározásának javítása, ezáltal az éghajlati okok miatt feltételezhetően egyre gyakoribbá váló talajvíz-gazdálkodási szélsőségek kialakulásának (aszály, belvíz) mérséklése.

– Talajdegradációs folyamatok (víz- és szél okozta talajerózió, savanyodás, szikesedés, talajszerkezet leromlás, biológiai degradáció) megelőzése, mérséklése.

– A termesztési folyamat során keletkező szerves anyagok (növényi tarló- és gyökérmaradványok, állati ürülék, feldolgozási melléktermékek, káros anyagokat nem tartalmazó hulladékok, stb.) minél teljesebb visszacsatolása a természetes anyagforgalomba (recycling).

– A talajszennyez(őd)és megelőzése, illetve bizonyos tűrési korlátok között tartása.

– A talaj-ökoszisztéma megőrzése, bolygatásának csökkentése, fizikai és biokémiai potenciájának, valamint indikációs lehetőségeinek kihasználása.

– Talaj-növény-légkör rendszerben, a szántóföldi produkció-biológiai, valamint környezet terhelést jelentő folyamatok szimulációs modellezése.

A magyarországi talajhasználat időszerű problémáihoz kapcsolódnak az alábbi célkitűzései:

– Magyarországi talajok környezeti hatásokkal szembeni érzékenységének meghatározása, kvantifikálása, regenerálódó képességének jellemzése (állapotfelmérés, monitorozás, hatáselemzés, előrejelzés). Homoktalajok termékenységének megőrzése és javítása.

– Vizes élőhelyek visszaállításának és fenntartásának talajtani megalapozása.

– Az Országos Talajvédelmi Stratégia alapelveinek kidolgozása és illesztése az Agrár-környezetgazdálkodási Programhoz.

– A talajok szélsőséges vízháztartásának (árvíz, belvíz-aszály) jellemzése, okainak és káros környezeti hatásainak elemzése, megelőzési és mérséklési lehetőségeinek feltárása.

– Talajhasználati szaktanácsadási rendszert kiszolgáló integrált talajinformációs rendszer és adatbázis (ki)fejlesztése.

II. Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények, azok gazdasági-társadalmi haszna

Talajtani kutatások

Püspökladányi szikfásítási kísérletben vizsgálták, hogy mennyire befolyásolta a szikes gyep -- tölgyültetvény váltás által a vízháztartásra kifejtett hatás a sók mennyiségét és mélységi eloszlását a talajban és a talajvízben. Konzisztensen eltérő mélységi sóeloszlást mutattunk ki az ültetvények és a gyepek alatt. A tölgyültetvények alatt a felszín közelében kisebb, mélyebben nagyobb sótartalmat találtunk. A tiszai vízrendezést megelőző feltételezett állapothoz viszonyítva a gyepek talajaiban a felszín közelében maradt az oldható sótartalom, de az ültetvényekben nagy részük (mintegy 70%) lemosódott az ültetvények feltalaján mért mintegy 5-25-szörös beszivárgási sebesség miatt. Mélyebben, a talajvíz ingadozási mélységében a sótartalom változás ellentétes volt. 6 m-es mélységig 2,5 kg/m² nátrium-klorid felhalmozódást mutattunk ki a fáknak a talajvízből történő vízfelvétele miatt. A napi talajvízszint-ingadozások alapján becsült éves talajvíz-felvétel mintegy 380 mm.

Kialakították az AIR Monitoring Rendszer talajtani modulját, mely magában foglalta egy többszintű, komplex mintavételi stratégia kidolgozását, a nyomonkövetendő talajtani indikátorok meghatározását és azok vizsgálati protokolljainak kidolgozását, valamint a működtetés költségeinek becslését.

Az aktualizált DKTIR pontadatbázis alapján a részletesebb talajtérképezések során használt talajkartogramokkal analóg, tematikus talajtérképeket szerkesztettek kísérletképpen a talajok szervesanyag tulajdonságaira vonatkozóan. A talajfoltokra vonatkoztatott, a térbeli és tematikus pontosítás, finomítás, aktualizálás különböző szintjein rendelkezésre álló információk térbeli megbízhatóságának becslésére indikátorfüggvényt vezettek be. Mindezen munkálatok végtermékei a mintaterületek elsődleges és a terepen történt, másodlagos reambulációjának eredményei alapján szerkesztett, a talajtakaró egyes talajtulajdonságainak aktuális állapotát a rendelkezésre álló adatok alapján leghűebben tükröző digitális talajtérképek, melyeket a relatív területi megbízhatóság feltüntetésével kiegészítve szerkeszttek.

Digitális talajtérképezési módszerekkel két különböző léptékben tematikus és a tábla/parcella tápanyag-ellátottsági térképeket szerkesztettek a SZIE Szárító-pusztai Tangazdaságában.

A talajdegradációs folyamatokra vonatkozó, országos szintű, térképi alapú információk térinformatikai integrációja és elemzése révén egy komplex térképet szerkesztettek, mely nemcsak a degradációs régiók lehatárolására alkalmas, hanem az integrált veszélyeztetettség térbeli indikálására is. Ennek révén pedig mód nyílik a folyamatok általi érintettség különböző szintű területi aggregelására és így ezen –akár környezeti, akár adminisztratív meghatározottságú- térbeli objektumok összehasonlítására is.

A BIOME BGC és DNDC modellek adatigényének kielégítésére komplex talajtani, földhasználati és növénytermesztési adatbázis építettek, mely az üveggázhatású gázok kibocsátásának országos léptékű becslésére használ az OMSZ.

Internetes információs felület (http://ilzer.rissac.hu/omtk/html/index.html) fejlesztettek a kisparcellás műtrágyázási tartamkísérletek (OMTK) jellemző magyarországi termőhelyeken eltérő kezelések (N-terhelések) mellett ábrázolt nitrát profiljainak és azok időbeli változásanak bemutatására, ami a magyarországi potenciális nitrátbemosódás becslésére alkalmasak. Az internetes felületen egyenként kiválaszthatók a reprezentatív termőhelyek.

Kialakították az 1:1M Európai Talajtérkép magyarország reprezentatív talajszelvény adatbázisát (SPADE_HU).

Befejezték a döntően mezőgazdasági hasznosítású alföldi területek talajtani- ill. ökológiai értékelése és nagyléptékű térképi bemutatása céljából készült TalajMÉTA (http://ilzer.rissac.hu/mtataki/index.html) adatbázis feltöltését az MTA TAKI térképi alapú, digitális, talajtani adatainak (AGROTOPO, DKTiR) integrálása alapján az Alföld területére vonatkozóan.

Magyarország ökotípusos földhasználati vizsgálatának települési szinten történő talajtani adatigényének kielégítésére az országos „kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek” / „erdőtelepítésre, fásításra alkalmas területek” / „erdőgazdálkodási térségek” lehatárolásának metodológiájával konzisztens módszertant alakítottak ki. A térbeli felbontás megkívánta részletességű térbeli talajtani információkat az 1:10.000-es genetikus talajtérképezés területi adatainak település szintű kiterjesztésével két pest megyei település területére vonatkozóan sikeresen integrálták a DKTIR és a PeMeTiR térbeli talajinformációs rendszereket az 1:00.000-es léptékű térképi alapú talajtani információkkal.

A belvíz veszélyeztetettség nagy léptékű térképezésére és kvantifikálására Dél-Alföldi Vízügyi Társulatok területén a belvíz kialakulásában a talaj szerepét jellemző numerikus belvízérzékenységi mutatót vezettek le a Kreybig Digitális Talajinformációs Rendszer alapján, továbbá komplex térinformatikai elemzést végeztek a belvíz veszélyeztetettség meghatározására a belvíz kialakulásának szempontjából releváns földrajzi tényezők integrált térbeli és statisztikai elemzése révén.

Kutatócsoport: 14 int. kutató,becsült ráfordítás: 162 M Ft ,ebből pályázati forrás: 57,6 M Ft

Talajbiológiai, környezetvédelmi kutatások

„Bányászati tevékenységből származó diffúz szennyezőforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal” c. GVOP-3.1.1. 2004-05-0261/3.0 (2005-2007). projekt keretén belül két helyszínen (Gyöngyösoroszi, egykori ércbánya és az almásfüzitői vörösiszap tározó kazetták) részt vettek egy kombinált kémiai és fitostabilizációs technológia kidolgozásában.

Ennek lényege, hogy a szennyezett talajhoz adott adalék (mész, erőművi pernye) reakcióba lép a talaj toxikus fémtartalmával, ezáltal azok vízoldhatósága és növény általi felvehetősége csökken. A speciális körülményekhez szelektált és irányított mikorrhizáció révén fokozottan stressztűrő növényi takaróréteg eróziót gátló, stabilizáló hatása pedig tovább csökkenti a szennyezés tovaterjedésének kockázatát.

Olyan növényeket (speciális fűkeverék, cirok, szudáni fű) alkalmaztak, melyek a föld feletti szerveikben nem akkumulálnak toxikus fémet, gyorsan nőnek és tökéletesen fedik a talajt. A cirok és a szudáni fű hasznosítható terméket eredményezett. A növények fémtartalma a kezelt parcellákban határérték alatti volt. Összehasonlítva a szennyezett területeken növő természetes növényzettel ez jelentős eredmény, mert a meddőhányókon növő növények a határérték 10 – 100 szorosát is tartalmazhatják egyes fémekből.

Az Európai Unió HORIZONTAL-HYG „Horizontal standards on hygienic parameters for implementation of EU directives on sludge, soil and treated bio-waste” (FP6-2003-SSP-3/513660 sz.) c. projektjében 13 európai vizsgáló laboratóriummal összehangolt validálási, szabványosítási munkálatok folytak. A laboratóriumi vizsgálatok, az élelmiszerminőség- és biztonság szempontjából kiemelt jelentőségű Salmonella sp. és Escherichia coli, valamint a Clostridium perfringens és Enterococcus sp. baktériumok előzetesen szabványosított módszerekkel történő kimutatását célozták. Az összesen 16 Európai laboratórium együttműködésével elért eredmények értékelése jelenleg folyamatban van. A leghatékonyabb patogén-mentesítést a komposztált mintáknál tudták kimutatni. Az eljárásokat az Európai Unió Szabványosítási Hivatala fogja összegezni, kialakítani és ajánlani.

A „Szerves trágya és biohulladék komposzt-technológiák állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontú fejlesztése” című (GVOP 3.1.1.-2004-05-0127/3.0 sz.) projekt keretében juhtrágya alapú komposzt-termékek összehasonlító mikrobiológiai vizsgálataiban vettek részt.

A technológia fejlesztéséhez kapcsolódóan a különböző módszerekkel előállított komposzt-termékek engedélyeztetésére került sor. A kialakított komposzt-terméket és az eljárást szabványosították. A konzorcium munkájának eredményeképpen a termék forgalmazása lehetséges, jelenleg a csomagolás kialakítása folyik.

Kutatócsoport: 8 int. kutató, becsült ráfordítás: 125 M Ft, ebből pályázati forrás: 44,8 M Ft

Növénytáplálási kutatások

Az OECD országokban kialakult gyakorlatnak és metodikának megfelelően becsülték a magyar mezőgazdaság NPK tápelem mérlegét a 2005. évre. Követve az 1991 óta érvényes trendeket, a környezetvédelmi megközelítésű N mérlegek +16 kg/ha körül, az agronómiai megközelítésű N mérlegek –5 kg/ha körül alakultak. A foszfor és a kálium mérlegek 2005-ben, -8 kg/ha körüli P₂O₅, ill. - 16 kg/ha körüli K₂O értékekhez voltak köthetők.

Tovább folytatták ill. fenntartották a kutatások alapjául szolgáló műtrágyázási tartamkísérleteket a Nyírségben, Duna-Tisza közén és a Mezőföldön. Az újabb növényfajok optimális tápelem-igényét növényelemzéssel, a talajok trágyaigényét talajvizsgálatokkal jellemezték. A kidolgozott módszerek és határértékek tovább mélyíthetik a hazai szaktanácsadás tudományos megalapozottságát, ill. a növénytermesztés hatékonyságát.

Bemutatták a növényanalízis alkalmazhatóságát a növények tápláltsági állapotának megítélésében és több növényfajra ellátottsági határkoncentrációkat javasoltak, melyek alapján a trágyázási szaktanácsadás tovább pontosítható. Határértékeket dolgoztak ki a talajok foszfor és kálium állapotának figyelembevételére. A talaj- és növényvizsgálatok segítségével elkerülhető az alul- vagy túltrágyázásból eredő veszteség, ill. fenntartható a talaj termékenysége. Így elkerülhető a környezetszennyezés, a trágyázás gazdasági szempontból hatékonyabbá válik, javulhat a minőség, betegség ellenállóság, csökkenhet a gyomosodás és aszályérzékenység. Eredményeiket a kutatás, oktatás, szaktanácsadás hasznosítja.

A nyírségi savanyú homoktalajon 44 évvel ezelőtt beállított műtrágyázási tartamkísérlet utóbbi évének eredményeit foglalták össze.

Tovább folytatták ill. fenntartották a kutatások alapjául szolgáló nehézfém-terhelési szabadföldi tartamkísérleteket. Feltárták az újabb szántóföldi növények talajszennyezéssel szembeni érzékenységét, a káros elemek akkumulációját az egyes növényi szervekben. Tisztázták, hogy mely szennyezők veszélyeztethetik a vízbázisokat gyors kimosódásukkal.

Az állati eredetű hulladékok takarmány formájában többé nem feletethetők, égetésük költséges, lerakásuk környezetterhelő, ezért lehetséges mezőgazdasági hasznosításukat vizsgálták. A vágóhídi hulladékból készült komposztokkal szabadföldi kísérletet állítottak be szántóföldi növényekkel a hatás és utóhatás vizsgálatára. A komposztok trágyaértéke igen nagy, a N, P, Ca, Zn és Cu készlete többszöröse a jó minőségű istállótrágyáénak. A kísérletek alapján a talaj tápanyag-ellátottságára és a termés mennyiségére is előnyösen hatott. A tápanyag fokozatosan bomlik le, egyenletes ellátást biztosítva ezzel a növénynek. Káros elemakkumuláció, ill. nehézfém terhelés, mely környezetvédelmi, talajvédelmi határérték túllépését eredményezné, nem történt, valamint az 1.3-26 t/ha körüli zsír adagja sem okozott mérgező hatást; ilyen mennyiségű zsír gyorsan elbomlik és mérgező hatását egy tenyészidő alatt elveszíti.

Folytatták az MTA TAKI – MTA MgKI költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer fejlesztését.

GAK pályázat keretében gabonanövények tápanyagellátásának tartamkísérletekre, szaktanácsadási rendszerre alapozott optimalizálásán és innovációján munkálkodtak. Szabadföldi kísérletben a foszfor indukálta cinkhiány következtében 5-6 t/ha kukorica szemtermés csökkenéseket is tapasztaltak, mely csökkenés cink levéltrágyázással legnagyobbrészt ellensúlyozható volt (mintegy 4 t/ha Zn-hatás). Az MTA TAKI – MTA MGKI költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer ajánlásaiban indokolt esetben javasolja a Zn trágyázást.

Elkészítették, és kísérleti adatok felhasználásával tesztelték a 4M szimulációs modell legújabb változatát, amely alapvetően más ’filozófia’ szerint működik, mint az eddigi változatok. Ezen felül több új modul is helyet kapott a modellben. A lényegesebb fejlesztések: 1. Új szemléletű növény-modul, amelynek segítségével a felhasználó elvileg bármilyen növény modellezésére alkalmassá teheti a modellt, 2. Foszfor-modul, 3. Kálium-modul.

Elemezték az őszi káposztarepce elemtartalmának, fejlődésének és növekedésének alakulását a nagyhörcsöki N-trágyázási tartamkísérlet, illetve a Gyöngyösorosziban, nehézfém szennyezett területen beállított kísérlet területén. Megállapították, hogy csernozjom talajon a termés maximuma, adott időjárási feltételek között évi 150-200 kg/ha N trágyaadagnál van. A kelési periódus száraz időjárása a kelés elhúzódásán túl az őszi levélfejlődésre és növekedésre is hatással van. Eredményeik igazolták, hogy a repce megfelelő S-ellátását a csernozjom talaj még a legnagyobb N adagoknál is biztosította. Gyöngyösorosziban a nehézfém szennyezés a foszfor mennyiségét és oldhatóságát is csökkentette, következményként a talaj mikrobiológiai paramétereinek értéke szignifikánsan megváltozott.

Négy különböző nitrogén kezelés hatását vizsgálták a paradicsom levél és a bogyótermés makroelem tartalmára különböző talajokon. Az összes N-tartalom a homoktalajon termelt növények levelében volt a legkisebb. A levélvizsgálati eredmények a N-transzlokációt az öregebb levelektől a fiatal levelek felé egyértelműen igazolták, ami a levél mintavétel pontosságára hívja fel a figyelmet. A foszfor-tartalom a fiatal és az idősebb levelekben nem különbözött jelentősebben, míg a kálium tartalom a fiatal levelekben magasabb volt, átlagosan 0,28%-kal.

A piacképes paradicsomtermés meghatározó beltartalmi értékeit is vizsgálták a fenti kísérletben. A paradicsom bogyóban a nagyobb nitrogén trágya dózisok (120 és 180 kg/ha N hatóanyag) homok- és öntéstalajon növelték a savtartalmat, csernozjom talajon nem. A tenyészidő előrehaladtával a savtartalom csökkenése csernozjom talajon volt a legnagyobb. A cukortartalom öntés- és csernozjom talajon nagyobb volt, mint homoktalajon. Csernozjom talajon a N a cukortartalmat 3,90%-ról 2,14%-ra csökkentette – valószínűleg a jobb kálium ellátottság miatt. A C-vitamin tartalom homoktalajon a N kezelések hatására nem növekedett jelentősen, az érés előrehaladtával pedig fokozatosan csökkent.

N-trágyázás hatását vizsgálták különböző talajokon, paradicsomtermesztésben. A nitrogén trágyázás és a talajtípus szignifikáns hatást gyakorolt a növényi szén és nitrogén felhalmozás menetére és mennyiségére. Az egyes talajtípusokban szignifikánsan különbözött a gyökérsűrűség és a gyökér általi szénbevitel mennyisége. A mikrobiális biomassza C és N mennyiségét a N trágyázás nem befolyásolta szignifikánsan, viszont talajtípusonként változó volt. A termesztési időszakban a talaj mikroszervezetei versengtek a gyökerekkel az ásványi nitrogénért. A teljes időszakra számított átlagos cellulóz lebomlási sebességi állandó értéke legkisebb a homokban, legnagyobb a csernozjom talajban volt és jelentősen változott a N-trágyázás hatására.

Kutatócsoport: 12 int. kutató, becsült ráfordítás: 355 M Ft, ebből pályázati forrás:127,8 MFt

III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok bemutatása

Az MTA kétoldalú egyezményes és a TéT kapcsolatok keretében megvalósult utazások eredményesnek bizonyultak. Ezen kapcsolatok eredményei publikációkban és hazai, valamint partner országbeli fiatal kutatók PhD képzésében egyaránt megmutatkoztak.

Kutatási eredményeiket számos hazai és nemzetközi rendezvényen mutatták be, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű volt a „16th Int. Symposium of CIEC” konferencián történő részvétel, előadásokkal és szekcióvezetésekkel. Nemzetközi és hazai konferenciákat szerveztek, a legfontosabbak: „10th ISSPA Symposium 11-15 June, 2007, Budapest”; „Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ - A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének javításáért 2007.november 22-23, Keszthely”.

Felsőoktatásban való részvétel:

A „Környezeti monitorozás”, „A talaj vízgazdálkodása”, „Talaj és növénytermesztés” „Agrártermelés és környezetterhelés”, „Környezetgazdasági modellek” „Talaj és környezet” és „Növénytáplálás” tárgyakat oktatnak a SzIE MKK, a DE ATC, a Pannon Egyetem és a Károly Róbert Főiskola graduális és szakmérnöki képzésében. Emellett jelentős szerepet vállalnak az említett egyetemek Doktori Iskolái és a CEU PhD képzésében (kurzusok, témavezetés, bizottsági tagság, Doktori Tanács Tagság). PhD kurzusaik: Agrokémiai kutatási módszerek, Talajbiológia, Térbeli Talajinformációs Rendszerek, A talaj vízgazdálkodása és a környezet, Talajinformációs és monitoring rendszerek, Environment and agriculture.

Hazai kapcsolatok:

Szent István Egyetem, Veszprémi Egyetem, Debreceni Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Kaposvári Egyetem, Miskolci Egyetem, Károly Róbert Főiskola, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Dunaújvárosi Főiskola, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, FVM Kutatóintézetei, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, VITUKI, Kiskunsági Nemzeti Park, FVM Növény- és Talajvédelmi Szolgálat hálózat, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Érdi Gyümölcs - és Dísznövény-termesztési Kutató Fejlesztő Kht., Országos Meteorológiai Szolgálat, Környezetgazdálkodási Intézet, Öko Rt., VÁTI, vállalkozások.

Nemzetközi kapcsolatok:

Agricultural University, Gent (Belgium), Colorado State University; Purdue University; Rutgers University; USDA Soil Salinity Laboratory (USA), CSIC Expiremental Station, Zaidin (Spanyolország), GSF-Institute for Soil Ecology; Kölner Universität, Kuratorium für Technik und Bauwesen in der Landwirtschaft e.V. (KTBL), Darmstadt (Németország), Institute of Environmental Engineering of the Polish Academy of Sciences, Zabrze (Lengyelország), Institute of Soil Biology (Csehország), ISRIC és Staring Winand Centre (Hollandia), Macaulay Land Use Research Institute és Rothamsted Agricultural Station; University of Stirling (Nagy-Britannia), Royal Swedish Academy of Agriculture and Forestry (Svédország), Toronto University (Kanada), Universite de Geneve (Svájc), Water Quality Institute (Dánia), Colegio de Postgraduados Montecillo (Mexico), Istituto per la Protezione delle Piante – CNR, Sezione di Bari (Olaszország), Institute of Vegetables and Flowers, Chinese Academy of Agricultural Sciences (Kína), Institute of Biochemistry and Physiology of Plants and Microorganisms of the Russian Academy of Sciences (IBPM-RAS), Szaratov (Oroszország), MTT Agrifood Research Finland, Jokioinen, (Finnország), Orosz Mezőgazdasági Akadémia Agrofizikai Kutatóintézete, Szentpétervár, (Oroszország); A.KTI, s.r.o. Erdészeti és mezőgazdasági tervezőiroda, Brno, Mendel Mezőgazdasági és Erdészeti Egyetem, Erdészeti és Fatechnológiai Kar, Brno (Csehország), Institute for Environment and Sustainability of the Joint Research Centre (JRC), CSIC Spanyolországi EEZ (Experimental del Zaidin, Granada), RAS Saratovi IBPPM.

IV. Fontosabb elnyert hazai és nemzetközi pályázatok rövid értékelése

A tíz futó NKFP pályázatból nyolcat 2007-ben sikeresen zárt az intézet. Emellett OTKA, GVOP, GAK, NKFP projektekben is részt vett az intézet, ezek egy része szintén zárult. 2007-ben az Intézetben művelt EU FP6 pályázatok száma hat, ebből kettőt sikeresen zártak az év végén. Utóbbiak a HORIZONTAL-HYG, melynek eredményei, azaz a kifejlesztett szabvány módszerek lehetővé teszik és garantálják a laboratóriumok, országok közötti összehasonlíthatóságot és a kapott adatok hitelességét, és az ENVASSO, melynek eredményeként határértékek, indikátorok kerültek kiválasztásra, harmonizált adatbázis és módszertan jött létre, ami a talaj védelméhez járul hozzá. A még futó RAMSOIL projektben értékelték az EU kockázatbecslési módszereit az öt fő talajt veszélyeztető tényezővel kapcsolatban, ezen belül is az Intézet elsősorban a szikesedéssel kapcsolatban.

2007-ben három Interreg pályázat futott, amiből egy, a FARLAND sikeresen zárult, a projekt eredményei az Intézet által kiadott kiadványban megtalálhatók. A magyar-ukrán Interreg pályázat eredményeit térképi és táblázatos formában összesítve kidolgozták a tájhasználat-váltás talajtani megalapozását, ami hozzájárul az árvízi biztonság javításához. A projekt gyakorlati és módszertani eredményei hasznosíthatóak a későbbi közös magyar-ukrán árvízvédelmi és természetvédelmi fejlesztési programok kidolgozásakor a Felső-Tisza más közös érdekeltségű részvízgyűjtőin. A „Vízvisszatartáson alapuló közös táj és vízgazdálkodási koncepció kidolgozása, megvalósíthatóságának vizsgálata és egyes elemeinek tervezése a Bodrogközben” projektben szlovák kollégákkal elvégezték a talajtérképek és mérési módszerek harmonizációját, vizsgálták a vízháztartást közvetlenül befolyásoló elemeket, ami hozzájárul az ár- és belvíz kockázat, valami az aszályérzékenység csökkentéséhez, és a fenntartható tájhasználat bevezetéséhez.

A kutatások közül kettőt emelnek ki:

- A D-e-Meter intelligens környezeti földminősítő rendszer térségi alkalmazási lehetőségei – különös tekintettel a környezetkímélő gazdálkodásra és hátrányos helyzetű területekre

- Legeltetett természetvédelmi gyepek biodiverzitásának megőrzése (JUHFETA)

V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk, szabadalmak és más bemutatható eredmények

Csathó, P., Sisák, I., Radimszky, L., Lushaj, S., Spiegel, H., Nikolova, M.T., Nikolov, N., Čermák, P., Klir, J., Astover, A., Karklins, A., Lazauskas, S., Kopinski, J., Hera, C., Dumitru, E., Manojlović, M., Bogdanović, D., Torma, S., Leskošek, M. (deceased, 2006) and Khristenko, A. 2007. Agricultureas a source of phosphorus causing eutrophication in Central and Eastern Europe. Soil Use and Management, 23 (Suppl. 1): 36-56.

D’Haene, K., Magyar, M., De Neve, S., Pálmai, O., Nagy, J., Németh, T. and Hofman, G. 2007. Nitrogen and phosphorus balances of Hungarian farms. Europ. J. Agronomy 26:224-234.

Nosetto, M., G. Jobbágy, E., Tóth, T. and M. Di Bella, C. 2007. The effects of tree establishment on water and salt dynamics in naturally salt-affected grasslands. Oecologia. 152: 695-705 (IF2006 3.33)

Douaik, A., Van Meirvenne, M. and Tóth, T. 2007. Statistical Methods for Evaluating Soil Salinity Spatial and Temporal Variability. Journal of the Soil Science Society of America. 71:1629-1635.

Feigl, V., Atkári, A., Anton, A., Gruiz, K. 2007. Chemical stabilization combined with phytostabilisation applied to mine waste contaminated soils in Hungary. Advenced Materials Research, 20-21:315-318.

Nagy, P., Bakonyi, G., Bongers, T., Kádár, I., Fábián, M. and Kiss, I. 2007. Effect of microelements on soil nematode assemblages seven years after contaminating an agricultural field. Sci. Total Environ, 320:131-143.

Sasanelli, N., Anton, A., D’addabbo, T. and Takács, T. 2007. Nematicidal prperties of leaf extracts of Ruta graveolens inoculated with arbuscular mycorrhizal fungi. Russian Journal of Nematology. 15(1):65-73.

Sleutel, S., DeNeve, S., Németh, T., Tóth, T. and Hofman G. 2006. Effect of manure and fertilizer application on the distribution of organic carbon in different soil fractions in long-term field experiments. Europ. J. of Agronomy. 25:280-288.

Somogyi, Z., Kiss, I., Kádár, I. and Bakonyi, G. 2007. Toxicity of selenate and selenite to the potworm Enchytraeus albidus (Annelida: Enchytraeidae): a laboratory test. Ecotoxicology 16:379-384.

Szili-Kovács, T., Török, K., Tilston, E. L., Hopkins, D. W. 2007. Promoting microbial immobilization of soil nitrogen during restoration ofabandoned agricultural fields by organic additions. Biology and Fertility of Soils, 43:823–828.

Takács, T., Vörös, I. and Biró, I. 2007. Changes in infectivity and effectiveness of Glomus mosseae in relation to soil nitrogen nutrition. Symbiosis; 44: 101-107.

Várallyay, Gy. 2007. Potential impacts of climate change on agro-ecosystems. Agriculturae Conspectus Scientificus; 2(1):1–8.

Kádár I., Márton L., Németh T., Szemes I. 2007. Meszezés és műtrágyázás hatása a talajra és a növényre a 44 éves nyírlugosi tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 56(2):255-268.

Hagyó, A., Farkas, Cs., Lukács, A., Csorba, Sz. and Németh T. 2007. Water cycle of different wheat genotypes under different water stresses. Cereal Research Communications. 35/2: 437-440.

Tóth, T., Vinogradov, Sz., Hermann, T., Speiser, F. and Németh T. 2007. Soil bonitation and land valuation with D – e – METER system as a toll of sustainable land use. Cereal Research Communications. 35/2:. 1221-1224.