FM-Nitrát Sertéságazati kutatások IV.

Összefoglalás

A sertéságazat jelenlegi helyzetét, fejlődését nehezíti a nagyszámú környezetvédelmi előírás betartása. A környezet állapotának megóvása, javítása közös társadalmi érdek, azonban számos olyan jogszabályi előírás van (e projekt kifejezetten a nitrát rendelettel foglalkozik), melyek nem járulnak hozzá a közös cél eléréséhez, viszont nagy terhet rónak az állattartókra.
Ezen projekt egyik elemeként (1. feladat) az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 3. számú melléklete által rögzített, a nitrátérzékeny területeken évente kijuttatható maximális N hatóanyag értékekét vizsgáljuk felül. A korlátozás ellátottsági kategóriánként, termőhelyenként tartalmazza a növényfajokra bontott adatokat. Jellemző termőhelyek kiválasztott tartamkísérleti adatainak értékelésével és 3 termőhelyen a rendelet határértékeit meghaladó dózisok hatásának vizsgálatával megállapítható a talajban bekövetkezett tápanyagdúsulás nagysága és eloszlása, melyek alapján megállapítható a környezetterhelés mértéke, meghatározható a kritikus N dózis értéke, amely a jelenlegi határértékek felülvizsgálatára nyújt lehetőséget.
Mivel a rögzített értékek szerinti tápanyag-utánpótlást folytatva nincs lehetőség intenzív, magas termésátlagok elérésére törő gazdálkodás folytatására, az előírások betartása esetén a nitrát érzékeny területeken nem lehet 7 tonnánál magasabb búzatermést tervezni, de homoktalajokon a már a 4 tonna sem érhető el. Kukorica esetén a tervezhető maximális termés az ország kétharmadán 7,6 tonna, de homokterületeken csak 6 tonna. Silókukoricánál is meghatározásra került a maximálisan tervezhető terméshozam: 50 tonna, de laza talajokon 45 tonnánál többet tervezni tilos. Ezek az értékek szakmai szempontból értelmezhetetlenek, felülvizsgálatuk erősen javasolt.
Az országban több, mint 40 éves múltra visszatekintő tartamkísérletek számos helyen kerültek beállításra, így a célorientált feldolgozásukkal hozzájárulnak a határértékek felülvizsgálatához. Az évtizedes idősoros adatok lehetőséget nyújtanak kumulatív tápelem mérlegek összeállítására, melyek segítségével meghatározható a kiadott tápanyagok feleslegben maradó része, amely potenciálisan szennyező hatást fejthet ki. Több beállított kísérlet műtrágyadózisai szándékosan úgy kerültek meghatározásra, hogy a felső értékek meghaladták a termesztett növény igényét. Ezen parcellák esetében helyszíni mélyfúrások elvégzésével képet lehet alkotni a nitrát szennyezés térbeli kiterjedéséről és mértékéről, így meghatározható a kritikus N dózis mértéke.
A projekt egy másik elemében (2. feladat) a tápanyag utánpótlásban alkalmazott szerves és szervetlen trágya kihelyezése kerül vizsgálatra, mely hatással van a vízminőségre, hiszen a víz, mint szállító közeg fontos szerepet játszik a transzportfolyamatokban is. A tápanyagveszteség és környezeti terhelés minimalizálását célzó beavatkozások tervezése során alapelv, hogy a fókuszterület méretével a vizsgálatok léptéke összhangban legyen. A vízgyűjtő szintű vizsgálatok képesek reprezentálni a parcella szinten végzett beavatkozások hatását. A projekt célkitűzése az országos fedettséget adó, de robosztus adatokra épülő MONERIS N-forgalmi modell egyes bemenő adatainak pontosítása, modellezéssel történő előállítása az INCA-N vízgyűjtő szintű hidrológiai és anyagforgalmi modell segítségével.
A beavatkozások hatásának becsléséhez, valamint értékeléséhez nyújtanak segítséget a vízgyűjtő léptékű, fizikai folyamatokat leírni képes modellek, mint pl. a jó referenciákkal rendelkező INCA-N modell. A hidrológiai modellek sikeres alkalmazásának feltétele olyan vízgyűjtők, úgynevezett kísérleti modellezési terek kijelölése, ahol megvalósulhat a rendszeres monitoring. A kísérleti vízgyűjtők megléte különösen fontos, hiszen a különböző trágya kihelyezési gyakorlatok hatását akkor lehet nagy biztonsággal becsülni, ha elegendő háttérismerettel rendelkezünk az adott területről, valamint a tápanyagok átalakulását és mozgását befolyásoló tényezőkről. A jól megválasztott referencia vízgyűjtőknek köszönhetően a későbbiekben lehetőség nyílik a monitoring hálózattal nem rendelkező vízgyűjtőkre alkalmazni a választott modelleket, a különböző anyagmozgási folyamatok becsléséhez. A projekt során hatásvizsgálatot végzünk az INCA-N anyagforgalmi – és hidrológiai modell alapján a MONERIS N-forgalmi modell bemenő adatainak előállíthatóságára, ajánlást adunk a fizikailag megalapozott számításokkal előállítható változók listájára.

Azonosító:
0403-F-0004-P
Projektvezető: Osztály:
Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály
Kutatás éve:
2018
2019
© 2013-2020 ATK TAKI
Impresszum | Adatkezelési tájékoztató